30. fejezet

Rob fürdőköpenybe burkolódzva nyugtalanul járkált fel-alá a szállodai lakosztályban. Valamitől borzasztóan ideges volt. A tenyere izzadt, a szíve dobogott,  gyomra is ugrált. Végre Kris előkerült a fürdőszobából. Ő is szállodai fürdőköpenyt viselt, és boldogan mosolygott.
A férfi komoly arccal lépett oda hozzá.
- Meg tudsz nekem valaha bocsájtani? Ha csak rágondolok, hogy mi mindent mondtam neked, és mit tettem... - Rob sóhajtott, és magához húzta a feleségét - Az egyetlen mentségem, hogy azt sem tudtam, hol áll a fejem.
- Ez most már nem fontos - felelte Kris - A múlt mögöttünk van. Azt mondják, a házasság első hat hónapja a legnehezebb. Ebből már csak kettő van hátra.
- Két napig sem bírnám ki, ha rosszban lennénk - Rob gyengéden lenyomta feleségét az ágyra, és mellé feküdt. Aztán a könyökére támaszkodva nézte - Valamit be kell vallanom.
- Nem várhat?
- Nem - a férfi szorosan fogta a kezét, és forgatta az aranygyűrűt az ujján - Az utóbbi hetekben sokat elmélkedtem, és szeretném, ha meghallgatnál, hogy megértsd a viselkedésemet.
- Ragaszkodsz hozzá? - mosolygott az asszony -  Nekem sokkal jobb ötletem van.
- Okvetlenül meg kell hallgatnod. Az anyám állapota rosszabbodott és az még csak súlyosbította a helyzetet amikor megtudtam, hogy pontosan mi történt a nővéremmel. Nem tudtam jól kezelni az érzelmeket, így bánatom átcsapott az egész Stewart család iránti haragba. De aztán az első találkozásunk alkalmával beléd szerettem. Most már tudom, de akkor önmagamnak sem akartam bevallani - Egy pillanatra elhallgatott, és könyörögve nézett az asszonyra - Nem hittem a szerelembe, mert láttam, hogyan járt a nővérem. Utólag látom, hogy gyenge volt. A házassági ajánlatot, őszintén bevallva, féltékenységből tettem, mert azt hittem, hogy valaki más kedvéért csípted ki magadat. A nászéjszakánk volt életem legszebb éjszakája.  Minden várakozásomon túltett. Hamar beláttam, mekkora ostobaság volt, hogy a monacói utazást összekapcsoltam a nászúttal. Már azon a ponton voltam, hogy fütyülök a vendégekre, és vitorlát bontok. Akkor azonban megtaláltad a papírokat és nem hittél nekem, olyan dühös lettem, hogy mindent  elmondtam neked az apádról. Utána aztán minden egyre rosszabb lett. Aggódtam érted, amikor leugrottál a fedélzetről, és féltékeny voltam Giannira. Ráadásul Sally Harding még néhány hazugsággal bolhát ültetett a füledbe.
Kris szeretettel megsimogatta a férfi arcát.
- Ez most már mind nem számít..
- Számomra azonban igen. Görögországban azzal áltattam magamat, hogy minden rendben van köztünk. Csak amikor elutazásunkkor felvetted azt a ruhát, amelyiket az esküvőnk napján viseltél, akkor döbbentem rá, hogy mennyire megváltoztál azóta. Soha többé nem látszottál olyan boldognak, és nem beszéltél többet szerelemről. Ezért elhatároztam, hogy magammal viszlek New Yorkba. Nem akartalak Londonba engedni, mielőtt meg nem próbálok mindent helyrehozni.
- Eredetileg Londonba akartál vinni, és csak hirtelen ötlettől vezérelve raboltál el? És mindezt egy kék kosztüm miatt? - mosolygott.
- Igen. És akkor eltévedtél New Yorkban, én pedig rémületemben elrohantam egy fontos tárgyalásról. Akkor már tudtam, hogy mennyire beléd bolondultam, de még mindig nem akartam bevallni az érzéseimet.
- Olyan dühösnek látszottál, akkor ott felmerült bennem, hátha mégis jelentek neked valamit.
- Nagyon is sokat jelentettél. Igazán azonban akkor gondolkodtam el, amikor megkérdezted, miért nem Lucindát vettem feleségül, hogy bosszút álljak az apján. Ez az életemben nem jutott volna eszembe. El kellett, hát gondolkodnom, hogy a te esetedben akkor miért volt minden másképp.
Kris ne szól semmit így Rob folytatta:
- Amikor rá jöttem, hogy titokban fogamzásgátlót szedsz, becsapottnak éreztem magam. Kétségbe ejtett, hogy csak az ágyban vagyok jó, de mint a gyermekeid apja nem kellek.
- Ó, Rob - Kris mellé bújt - Azt egy pillanatig sem gondoltam. Mindig is szerettelek, még akkor is, amikor egyáltalán nem akartam. te csak szexet akartál.
Rob sután rázta a fejét.
- Most már tudom, hogy nem...Tudod akkor azt hittem, hogy nem maradsz hozzám hű. Legalább úgy szenvedtem a féltékenységtől, mint te.
- Borzasztóan sajnálom. Nem akartalak megbántani. És ha nem akarsz gyerekeket, akkor belenyugszom. Rólad azonban nem akarok lemondani. Annyira szeretlek, hogy az már fáj.
- Mi lenne ha végre kimondanád, hogy szeretsz....annyira jó hallani!
- A végtelenségig mondani fogom neked! Csak, hogy el ne felejtsd. De akkor azt akarod ezzel mondani, hogy mindennek ellenére még mindig szeretsz?
- Igen természetesen szeretlek.
Rob megcsókolta Kristent.
- És akkor megfontolod azt, hogy gyerekünk legyen?
- Nem -mondta Kris határozottan Rob teljesen elsápadt, de pont az előbb  mondta, hogy így is vele marad mert csak Kris kell neki.
- Hát akkor...
- Várj....- Kris félbe szakította - Nem fontolom meg az ajánlatodat...
Most Rob vágott közbe nem akarta, hogy feleség kimondja.
- Semmi gond, ha nem akarsz gyereket. Elfogadom, mint már mondtam...
- Rob - sóhajtott egyet Kris - Befejezhetném???
- Persze!
Csak ne mondja ki - gondolta magában a férfi.
- Rob nem fontolhatom meg a dolgot mivel négy hetes terhes vagyok!
- Tessék? Hogy? Mikor? - ráncolta homlokát Rob.
- Azt, hogy hogyan tulajdonképen neked kéne tudnod - nevetett az asszony. Ami pedig, a mikort illeti, az utolsó Londoni tartózkodásunkkor. Azon a héten amikor Nikinél voltam elfelejtettem bevenni a gyógyszer adagom...és na ne ragozzuk...Van valami kifogásod ellene?
- Jaj, dehogy! Borzasztóan örülök! - Majd magához rántotta az asszonyt és csak csókolta csókolta és csókolta........



10 hónappal később Kris a kislányát fürdette, és szerető hangon beszélt hozzá.
- Nagyon szerencsés emberke vagy. Nagyszerű apukád van. A te apukád annyira szeret bennünket, hogy a nagy cégétől is megválna értünk.
A kis Michelle boldogan csapkodta maga körül a vizet. Kris kivette a kádból. Felsóhajtott és bebugyolálta a picit egy puha fürdőlepedőbe, aztán magához szorította.
- Ha majd nagy leszel, remélem, te is találsz egy olyan férfit, aki annyira szeret téged, mint a papád engem. De jaj lesz annak aki téged megbánt. Ugyanis a papád kicsinálja súgta oda kislányának.
- Úgy lesz! - hallotta meg maga mögül  Rob hangját - Úgy lesz aki megbántja őt annak annyi. De erre jó sokáig nem lesz gondom kb. 40 éves koráig, mert ha a mamájára üt, ami elég bizonyos akkor adig nem engedem ki a szobájából.
Kris felkacagott.
- Te teljesen idióta vagy! - nevettet tovább.
Rob gyorsan lánya fülére tette a kezét.
- Csitt, ne beszélj csúnyán még eltanulja! - rótta meg az asszonyt.
- Te meg mit keresel ilyenkor itthon?
Rob megcsókolta, és elvette tőle a kicsit.
- Két új ügyvezetőt neveztem ki így most már több időm lesz. - Lenézett a kislányára é, aki éppen nagyot ásított. - Mindig elálmosodik  a fürdetéstől. Lefektettem.
Vissza érve magához húzta a feleségét és megcsókolta.
- Jó ötlet volt a két  ügyvezető - mosolygott - De a legjobb öletem az volt amikor elvettelek! Szeretlek.
Még kettő...
- Mi kettő? - kérdezte Kris.
- Még két gyereket szeretnék és ha nem baj most el is kezdem a próbálkozást.
Felkapta Krist és a hálószobáig meg sem állt vele...



The End



Sziasztok!


El sem hiszem, vége! Nagyon szeretném megköszönni, hogy itt voltatok velem, nagyon jól esett. Imádtam ezt a történetet, mert ez teljesen az enyém volt. Az elején beakartam csukni mert 3 fejezeten keresztül nem kaptam vissza jelzést. És akkor kaptam 3 véleményt ebből kettő ugyan attól az embertől jött, aki nagyon várta már a folytatást. Ennek hatására úgy döntöttem folytatom ha másért nem, mert ő írt. Ezután folyamatosan véleményezte a történetemet, volt egy olyan időszak amikor nem jött az ihlet és ő akkor is ott volt, kérte, hogy ne hagyjam félbe. Ő nem más volt, mint Virág és azóta is folyamatosan mellettem volt a történet folytán. Most megmondom őszintén imádtam a véleményedet olvasni, mindig kifejtetted mit gondolsz és nem csak egy mondatban. Köszönöm. Persze ez mindenkinek ugyan úgy szól aki velem volt és kommentálta a dolgokat remélem nem okoztam csalódást nektek a történet végén. Köszönöm, hogy vagytok nekem! Ha jól láttam az első történet nyert a Ezt jól kisütötted! ezért azt írom meg... de itt a nyár egy picivel több időm van így egy másik blogon megírom a Ti amo-t...mert nekem az áll a szívemhez közelebb:D Ha a főnixet befejezem...pihizek egy kicsit és elkezdem mindkét történetemet, egy héten egy fejit hozok majd mindkettőből. Remélem tetszik ez a változat...
Tényleg köszönök mindent nektek!

pussz becca20