Második fejezet

Rob kemény szája körül elégedett mosoly játszott. Igaz ugyan, hogy az az ember, akit meg akart leckéztetni nincs itt, de a családja is megfelel neki. Múlt decemberben fény derült a nagy titokra ugyanis nővére, Viktória szanatóriumi kezelés alatt áll. A családból senki sem tudta miért omlott össze szegény lány, de most édesanyja is betegeskedik így elárulta fiának, hogy egy bizonyos John Stewart a felelős lánya összeomlásért. Viktória a férfi szeretője volt, aki azzal hitegette a fiatal lányt, hogy elhagyja feleségét és feleségül veszi őt. Ám ez sose következet be mikor a lány bejelentette, hogy terhes a férfi kiadta az útját és minden kapcsolatot megszakított vele. Viktória ezután még el is vetélt majd öngyilkosságot kísérelt meg. Azóta a magán klinikán ápolják, de helyzete nem javult. Rob megesküdött, hogy bosszút áll bármibe is került hisz a férfi tönkre tette családját. Az apja már 15 éve halott az anyja egészsége folyamatosan romlik mióta a lánya beteg. Így neki kell igazságot tennie.
Sikeres pályafutása során sohasem került különösebb fáradságába, hogy megszerezzen egy óhajtott céget. Azt remélte a Stewart Holdinggal is könnyű préda lesz. A vállalt szerkezetének beható elemzése után azonban belátta, nem tudja megkaparintani, hogy aztán tönkretegye.
A nehézség abban rejlett, hogy a részvények többsége a család tulajdonába volt, és csak jelentéktelen részét osztották szét az alkalmazottak között. Rob legnagyobb sajnálatára a céget szakszerűen és nyereségesen vezeték. Most az volt a szándéka, hogy rávegye a vállalt vezetését a túlzott mértékű terjeszkedésre Amerika és Kína felé, természetesen az ő szakértői tanácsadása és jelentős tőkebefektetése mellett. Aztán majd váratlanul kivonja a pénzét, s rá teszi a kezét a csőd szélén álló vállalatra, míg a család tönkre megy. Ebből a célból kötött ismeretséget John Stewart fiával és örökösével, Cameronnal. Egyetlen bökkenő, hogy sehogy sem talált fogást a cégen.
- Rob, drágám, mire gondolsz éppen?
Rob utálta ezt a kérdést, amelyet a nők oly gyakran intéztek hozzá.
- Pillanatnyi tőzsdeindexre – felelte ingerülten – Szóval semmi olyasmire, ami érdekelhetne téged.
Emily durcás arcot vágott, és hozzásimult a férfihoz.
- Inkább az én testtömegindexem érdekelhetne.
- A férjeddel enyelegj, ne velem! – felelte a férfi gorombán. – Rám ez nem hat.
Emily kétségtelenül csinos volt, de ez őt hidegen hagyta. Már 7 éve jó barátok voltak. Mivel a nővérére emlékeztette felkarolta és mindenben segített neki, amiben tudott. Időközben Emily feleségül ment Rob egyik jó barátjához, mégis minden lehetőséget megragadott, hogy megpróbálja elcsábítani őt. Ezt szórakoztató játéknak tekintette, amelyet minden találkozásukkor megkísérelt. Rob belátta, hogy ebben maga is hibás, mivel ismertségük elején egyetlen alkalommal nem tudott ellenállni a nő csábító bájának. Súlyos hiba volt, de a barátságuk túlélte. Hirtelen egy lány arca kúszott a szeme elé nem másé, mint Kristen Stewarté. Most, hogy személyesen is meglátta Kristent, meglepődött. A fénykép, amit a magánnyomozó adott neki vajmi keveset adott vissza a valóságból. Sűrű barna haja selymesen omlott a vállára. Bőre az angol rózsára emlékeztette, csodálatos, nagy, kék szeme,
telt ajka és formás keble egyenesen tökéletesnek tűnt. Hogy a teste többi része milyen, azt persze nem lehet tudni, amíg fel nem áll. Lehet, hogy a hátsó fertálya túl nagy, vagy formátlan a lába. Nem mintha ez őt különösképpen érdekelné. Az, hogy Kristen Stewart a neve, jelentősen csökkentette a vonzerejét.
- Alig tudom elhinni – morogta Emily – Tom tangózik.
Ez a megjegyzés kiszakította Robot a komor gondolataiból. Eddig észre sem vette, hogy a zenekar tangót játszik. Tom szenvedélyesen és büszkén táncolta a tangót a karjaiban tartott hölgy pedig semmiben sem maradt le mögötte. Elbűvölten figyelte a lány minden mozdulatát, lélegzetelállítóan csinos volt! Aligha akadt olyan férfi a teremben, aki ne falná fel a tekintetével.
- Hát nem nevetségesek? – húzta el száját a lány – Manapság senki sem táncol így.
- Tessék? Ja, igen – morogta Rob szórakozottan, és elragadtatva nézte őket tovább.
Nyilván Kristen nem riad vissza attól, hogy közszemlére tegye magát. És tüzes táncából ítélve, aligha lehet a megtestesült ártatlanság. Ekkor szenvedély nem korlátozódhat csak a táncparkettre. Rémlett neki, hogy a nyomozó valami eljegyzésről is tett említést. Azt nyílván további kapcsolatok követték. Rob önkéntelenül is elképzelte, hogy milyen lenne, ha a karjában tarthatná a lány, ruganyos, meztelen testét. Minden akaraterejére szükség volt, hogy a hirtelen fellobbanó, vad szenvedélyt kordában tudja tartani. Ilyesmi már évek óta nem történt vele. Gondolataiba mélyedve, homlokát ráncolva vezette vissza Emilyt az asztalhoz. Eredetileg úgy tervezte, hogy rövid úton mindent tönkretesz, amit John Stewart családja létrehozott, most azonban a bosszú egészen más módja rajzolódott ki előtte.
Elmosolyodott a gondolatra, hogyan fog elégtételt venni a gőgös családon. A házasság tulajdonképpen nem jelent számára semmit. Időközben azonban már 28 éves lett, éppen megfelelő korba jutott, hogy feleséget válasszon magának, és gyereket nemzzen. Kristen vélhetően könnyű erkölcsei nem izgatták különösképpen. Azzal, amit a családjáról tud, teljesen a markában tarthatja jövendőbeli feleségét.
-Köszönöm, Tom -mosolygott Kris, ahogy leült a helyére – Nagyon élveztem.
Cameron is visszatért Julessal az asztalhoz, és megjegyezte:
- Jó látni, hogy szüleinknek nem hiába költöttek egy vagyont a táncórákra.
- Amit a te tanításodra fordítottunk, az mindenesetre kidobott pénz volt – csipkelődött Jules – Félek, hogy a lábam már soha nem lesz ép.
- Akkor egy cipőben járunk -csatlakozott Lisa, ő és a férje, James, Jules keresztszülei voltak – Negyvenévi házasságunk alatt James számtalanszor próbálkozott némileg ügyeskedni táncban, de még mindig két bal lába van. Kris gondtalanul nevetett a tréfás családi csetepatén, és nem vette észre, hogy Robert vissza tért az asztalhoz. Ijedten rándult össze, ahogy a férfi váratlanul a karjára tette a kezét, és felkérte a következő táncra. El akarta utasítani de Cam megnehezítette a dolgát:
- Menj csak- unszolta Cam – Hiszen szeretsz táncolni. A családunk női tagjai szerint én is meg James is reménytelen esetek vagyunk. Így aztán Rob az egyetlen lehetőséged.
Kris lassacskán belement volna a dologba, de akkor felnézet a férfira és az öntelt vigyor ami a képén volt felkorbácsolta az indulatot benne. Azt akarta, hogy a férfi érezze nem mindent kaphat meg. Meg akarta mutatni, hogy ő nem lesz egy név „ a már megkaptam listán”. Lassan elmosolyodott és szóra nyitotta a száját:
 

- Nagyon köszönöm a megtiszteltetést – mire a férfi még jobban elvigyorodott – de engem nem izgat így sajnos nem megyek, meg amúgy is Tomnál jobb táncost aligha lehet elképzelni. Meg el is fáradtam! - a férfi arcán először megrökönyödés látszott majd lassan kezdett eltorzulni a mérhetetlen dühtől. Jobbnak látta rövid úton eltűnni. 

- Ne haragudjatok de levegőzni támadt kedvem- azzal sarkon fordult és elviharzott.
- Rob nagyon mérges lett, mit képzel magáról ez a nő, hogy csak úgy kikosarazza. Haragtól elvakultan rohant a lány után mikor utolérte, berántotta egy helységbe a lány sikítva tiltakozott de a férfi befogta a száját, hogy ne keltsenek ennél is nagyobb feltűnést.
- Mit képzel magáról? Mindenki előtt megalázz sőt a földre taszít?
- Mindenesetre nem sérült meg semmije. Kivéve talán a büszkeségét -ajka gyanúsan megrándult.
- És maga ezt mulatságosnak tartja?
- Nem! -a lány ajkának remegése azonban pont az ellenkezőjéről árulkodott.
- Tudja, egy okos nő most belátná, hogy ideje bocsánatot kérnie!
- Ezzel sikerült meglepnie a lányt. Rob szinte látta maga előtt ahogy dolgozik az agya, és azt mérlegeli, milyenek az esélyei a férfivel szemben. Lefogadta volna, hogy a „bocsánat” szó nem tartozik az alapszókincsébe. Kristen kifújt az arcából egy barna hajtincset. 

-Rendben, igaza van nem lett volna szabad kinevetnem magát.
- És nem lett volna szabad visszautasítania olyan csúnyán az asztalnál- ahogy mondandója végéhez ért úgy szorította be a lányt a sarokba ahogy ő lépet előre a lány hátra és nem vette észre, hogy nincs tovább.
- Hiszen nem volt csúnya – lány tétovázott egy kicsit majd hozzá tette- Valószínűleg
udvariatlannak tűnt.-Enyhén szólva.
- Kristen elengedte a füle mellett a megjegyzést. 

- A barátnője viszont eltévesztette a ház számot a ruhája finoman szólva sem nevezhető szolidnak. 

- Ha ez a lány ilyenek képzeli a bocsánatkérést, akkor nem akarja tudni milyen amikor valakit sértegethet. 

- A barátnőm - hazudta Rob- azt viselte amit minden vonzó nő viselt volna ilyen körülmények közt.
- Már mint a sarkon?

Természetesen a lánynak igaza volt, de ezt kínvallatás után sem ismerte volna be.
- Bocsánatot kértem nem értem mit akar még menjen innen és ne fárasszon engem a sértett önérzetével.
- A lány a nyelve hegyével megnyalta az ajkát. Semmit mondó kis mozdulat volt, de Rob sóvár tekintettel követte. Hogy miért azt maga sem tudta. Bár ez a lány tűzes, bátor, szép mégsem hasonlít azokra a lányokra akik felszokták kelteni a férfi érdeklődését.
Lehet, hogy ezzel a nővel a házasság mégsem annyira lesz kellemes hiszen csak Stewart egy öntelet nő. De ő akkor is bosszút áll és ehhez elengedhetetlen, hogy elvegye.
- Vigyázzon a szájára! - figyelmeztette Rob vészjóslóan halkan. Látta ahogy a lányban harcol a dac meg az óvatosság és előre látta melyik fog győzni.
- És ha nem vigyázok, ohh mindenható? Talán tömlöcbe ver?
Nem tudni mi volt a kiváltó ok, talán a lány kihívó hangja vagy a sértő szavai. Mindenesetre vakmerő válaszra szánta el magát:

- Miért tenném – dörmögte – amikor sokkal kellemesebb dolgokat is lehet művelni egy nővel.

Első fejezet

 
          Kristen Stewart végigviharzott az előkelő londoni szálloda hatalmas báltermén, és fejcsóválva helyet foglalt annál az asztalnál, ahol a bátyja, Cameron és az édesanyja, Jules ült. Hiába nézet körül az apját sehol sem látta, ez felháborította a munka megint fontosabb, mint a család az apja számára. John Stewart egy pénzügyi cég feje, amit még nagyapja alapított.
- Még mindig nem fér a fejembe, hogyan vagytok képesek elviselni, hogy apa már megint nem tisztelt meg minket a jelenlétével. Iszonyú kínos – A lány arca dühében csak nem olyan vörös volt, mint a ruhája.
  - Ne vedd annyira, a lelkedre! – vigyorgott Cameron – Végül is apa mindig ilyen volt! –jelentette ki a fiú majd másra terelte a beszélgetést – Drága testvérem mióta lettél Te ilyen kihívó ez a ruha, hogy is mondjam…hm, nem tudom – nézett rajta végig felvonva egyik szemöldökét.
Kris kék szeme szikrákat hányt, ahogy az anyjához fordult:
- Cseppet sem vidám dolog, ha az embernek egy ilyen mindent meg mutató ruhában kell végig lejtenie a folyosókon. Mi jutott eszedbe anya, hogy ilyen ruhát vettél nekem?
- Édes lányom, ha nem tetszik, máskor nem bízod rám a vásárlást! Nem tudom, mit panaszkodsz, hiszen remekül festesz. Azon kívül mindent elkövettem, hogy megfelelő méretet találjak. Végre olyan, vagy mint egy rendes fiatal nő.
- Csak azt felejtetted el, hogy utálom az ilyen darabokat!
- Ne engem hibáztass! Ha az eredeti tervek szerint már tegnap haza jöttél volna, nem csak két órával ezelőtt akkor magad gondoskodhatál volna ruhádról. Különben is április elseje lévén könnyedebben foghatnád fel a dolgot.
Kris összeszorította a száját teljesen elfelejtette, hogy április elseje van vitatkozni sem akart tovább és valóban már az előző nap vissza kellett volna érkeznie a santorini expedícióról.
Nem akarta azonban, hogy az anyja ilyen könnyen megússza a dolgot.
- Ha van benned egy kis jó érzés, valamivel szolidabb ruhát veszel nekem. Ami pedig a tyúkeszű bátyámat illeti neki is…
- Bocsánat – szakította félbe egy férfihang a családi idillt – Szervusz, Cameron! Örülök, hogy újra látlak - folytatta az újonnan érkező.
- Á, Rob! Jaj, de jó, hogy el tudtál jönni!
Kris az idegen felé fordult, aki ilyen nyersen a torkára forrasztotta a szót. A férfi éppen háttal állt neki és egy széket húzott oda a társaságában lévő hölgy számára. A rendkívül csinos szőke nő egy szolidnak éppen nem mondható fehér ruhát viselt, amely többet engedett láttatni, mint amennyit egy jó erkölcsökkel rendelkező hölgy megengedhet magának.
- Szeretném nektek bemutatni a barátnőmet, Emilyt és a jobbkezemet, Tomot –folytatta a férfi. A szőke nő illedelmesen mosolygott, a fiatal férfi udvariasan jó estét kívánt, majd helyet foglalt Jules mellett miközben Robert Kristenhez fordult.
- Ugye maga Kristen? Nagyon örülök, hogy végre megismerhetem Robert Pattinson vagyok.
Vajon mit mesélhetett rólam Cam?  - tűnődött Kris rosszkedvűen. Ahogy azonban a férfi a kezét nyújtotta, egyszeriben elfeledkezett minden egyébről. Bizsergés futott végig az ujja hegyétől kezdve az egész karján. Gyorsan elhúzta a kezét, és kíváncsian a férfi arcába nézett. Ehhez azonban erősen hátra kellett hajtania a fejét, mivel a férfi körülbelül két méter magasnak tűnt. Kris leplezetlenül megbámulta. Robert olyan benyomást tett rá, mint egy hajlékony testű fekete párduc: harcias, erőteljes és minden ízben ragadozó. A férfin minden koromfekete volt. Garbós selyempulóvere kihangsúlyozta izmos mellkasát, széles vállát zakó borította. Öltöny nadrágjában jól érvényesült a Robert erőteljes combja. Ebben az öltözékben ugyanolyan nevetséges lehetett volna, mint a jelenlévők többsége, erről azonban szó sem volt. Ízig –vérig ördöginek látszott. Sötét és veszedelmes gondolta Kris. Ebben a pillanatban alig kapott levegőt, és ez most nem a szűk ruhán múlott. Robert szerteszét álló szőkésbarna haja. Lendületes szemöldöke zöldes-kék mélyen ülő szempár felett ívelt. Széles járomcsont, határozott vonalú orr és érzéki ajak egészítette ki a feltűnő arcvonásokat. Miközben fürkésző tekintettel nézte a lányt, féloldalasan mosolygott, ami őrjítően hatott Krisre. Hagyományos értelemben nem lehetett jóképűnek mondani, mégis valami különös vonzerő áradt belőle. Tulajdonképpen sértésszámba ment az az arcátlan merészség, ahogyan a ruha kivágását bámulta, a lány mégis kellemes izgalmat érzett. Összefonta a karját, hogy némileg eltakarja a kivágást, és titokban megkönnyebbült, amikor a férfi mellette foglalt helyet.
 Még mindig jobb, mintha szemben ülne, gondolta. Így legalább nem kell egész idő alatt néznie. Ösztönösen érezte, hogy Robert Pattinson is tudatában van annak, milyen hatást gyakorol az ellenkező nemre. tapasztalt szeretőnek látszott. Ezután már nem tudott ezzel foglalkozni, mert feltálalták az ebédet. A fesztelen asztali beszélgetés ellenére Kris meglehetősen felzaklatta, hogy Robert a szomszédja.
Étkezés után a zenekar tánczenét játszott, Robert és Emily pedig azonnal a parkettre lépett.
- Ki ez a férfi?
Az anyja elmondta, hogy egy befektetőtársaság alapítója, amely komoly haszonra tesz szert azáltal, hogy az egész világon megvásárol, átalakít, és újra elad jelentős vállalkozásokat. Rendkívül befolyásos és gazdag üzletember, noha csak 28 éves, s világszerte pénzügyi zseniként tartják számon. Az ő szakértő tanácsainak köszönthető, hogy a cégük elkezdett terjeszkedni és átalakulni. Kris számára újdonság volt, hogy a cégük átalakításra szorul, nem volt ideje ezen gondolkodni Jules ugyanis most arról kezdett beszélni, hogy a férfi, mint megrögzött agglegény ugyanolyan híres-hírhedt a számtalan szeretőjéről, mint a pénzügyi tehetségéről. A sajtó előszeretettel szellőzteti meg ezeket az ügyeket, különösen, ha színésznők vagy modellek szerepelnek benne. Kris némiképp megkönnyebbült. Érthető tehát a hatás, amelyet Robert kiváltott belőle. Erős érzéki vonzerő sugárzik belőle, amit a hallottak alapján kíméletlenül ki is használ. A Michaelal szerzett keserű tapasztalatok után Kris elhatározta nincs szüksége férfira miután kiderült h a fiú egy éven keresztül csalta az eljegyzésük alatt. A hivatása lett az élte. Elhatározta sem a kihívó ruha, sem Robert különös hatása nem ronthatja el a kedvét. Így aztán rövid úton véget vetett a tépelődésének, és amikor észrevette, hogy már csak Tommal kettesben ülnek az asztalnál a férfi felé fordult:
- Nem akar maga is táncolni?
Tom meglepetten hunyorgott, és felállt a helyéről.
- Szívest örömest.
Buzgón felsegítette a lányt, aztán amúgy is nagy szeme tágra kerekedett.
- Maga nagyon szép - mondta leplezetlen csodálattal, miközben a táncparkettre vezette.
Tom meglepően jól és könnyedén táncolt. Kris egészen felszabadult,és kezdte igazán jól érezni magát.

Sziasztok! Először is most nyitottam ez leső blogomat szóval nézzétek, el még igen az elején járok.
Amit jó rólam tudni imádok olvasni és nagyon lusta vagyok ezt ha tudod rólam akkor már mindent tudsz. Én nagyon szeretem a Twilight Saga-t és olvasok is több olyan oldalt ami ezzel foglalkozik mivel láttam hogy erre van kereslet így úgy gondoltam megpróbálkozom egy Kris és Rob történettel teljesen más lesz szerintem mint amit eddig olvasgattatok vagyis remélem. Akkor egy kis tartalom örülnék pár véleménynek de csak azért hogy lássam érdemese elkezdeni. Előre is köszönöm!  

Tartalom:

Egy fényűző londoni szálloda báltermében találkozik először Kristen és Robert. Kristen nem is sejti, hogy nem  véletlenül futottak össze mondhatnánk úgyis a sors keze csak sajnos ez inkább Robert műve aki Kris apját akarja tönkretenni azzal, hogy, elcsábítja a lányát. Kris boldogan fogadja a heves udvarlását. Csak jóval az esküvőjük után tudja meg az igazságot. Noha ekkor már menekülne a házasságból, zsaroló szavaival és forró öleléseivel a férfi mégis fogva tartja…Vajon meddig mehet ez így? Robert meddig hajlandó elmenni a bosszú kedvéért? Milyen erős a kettőjük közt lévő testi vonzalom?Kibírja ezt vagy az útjaik elválnak egy idő után??