24. rész

Sziasztok pár kominak igazán örülnék:D mondjuk kb hatnak de nem kötelező :P
puszi becca 20


Ha Rob dühösen kiabált volna, ahogyan Kris várta, azt eltudta volna viselni. A megvető, szemrehányó hang azonban ráébresztette, hogy milyen könnyelmű volt...


- Nem akartam senkinek sem bajt okozni. Kérlek, ne rúgj ki senkit!
- Akkor nem bocsátom el őket, ha a szavadat adod, hogy azonnal felhagysz a lázadozással, é mostantól kezdve úgy viselkedsz, ahogy a feleségemhez illik.
- Úgy érted, hogy hajbókoljak?
- Pontosan tudod, hogy értem.- szorította magához Rob Kristent.
Kristen hallgatagon bólintott. Nem mert a férfi szemébe nézni, hisz jól tudta a hibát most ő követte el. Nem más csak is ő. Mindig el is ismerte, ha hibázott de most sajnos nagyon nehezére esett. Rob előtt nem akart gyengének mutatkozni.
- ha még egyszer ilyen ijedségnek teszel ki, rád zárom az ajtót, és elhajítom a kulcsot - ezzel a szájára tapasztotta az ajkát, é szenvedélyesen megcsókolta.
Kris tudta, hogy tiltakoznia kellene, de az utóbbi napokban már erősen megcsappant az ellenállása. Rob nyaka köré fonta a karját, és hozzásimult. Érezte, hogy Rob erős teste megremeg. Rádöbbent, hogy a férje őszintén félti.  Nehezen vallotta be magának, de hirtelen reménykedni kezdett a jövőben. Ujjait a férfi sűrű, hajába mélyesztette, és ahogy viszonozta a csókot, abban olyan forró vágy égett, amely semmivel sem maradt el a férfié mögött.
Később az ágyban aztán pótoltak mindent, amit az előző éjszakán elmulasztottak.

Másnap reggel, Kris kiment a konyhába, Tom már várta.
Kris leült vele szembe a reggeliző asztalhoz, és töltött neki egy csésze kávét.
- Gondolhattam volna, hogy Rob már értesítette magát.
- Arra nem volt szükség. A munkatársam azonnal felhívott, amikor maga felszállt a földalattira. Egyébként nem az ügyességén, csak a szerencséjén múlt, hogy sikerült lerázni a testőrét. De az igazi nagy zerencséje az volt, hogy nem támadták meg, és nem erőszakolták meg.
- Kérem, nem tegeződhetnénk inkább - kérdezte Kris mert nagyon zavarta a magázódás.
Tom bólintót, mire Kris elmosolyodott.
- Amúgy meg az emberrablást kifelejtetted.
- Nagyon mulatságosnak tartod az egészet, ugye? - mordult rá dühösen Tom.
Kris azonnal újra elkomolyodott. Hiszen Tom bizonyára nem tudja, hogy Rob alattomban, akarata ellenére hozta ide.
- Sajnálom.
- Sajnálhatod is! Miért csinálod ezt Robbal? Először azt hittem, hogy te leszel a legfőbb jó, amit az élettől kapott. De most már egyáltalán nem vagyok benne biztos. Hosszú évek óta ismerem Robot, de még sohasem láttam ennyire magánkívül. Egy gazdag  és nagy hatalmú embernek sok ellensége van, és neked tisztában kellene lenned a veszélyekkel. Amikor eltűntél, Rob kis híján szívrohamot kapott. Minden dolgáról egy csapásra megfeledkezett, csak téged keresett. Minden követ megmozgatott, telefonált fűnek-fának, a rendőrségnek, sőt még a sajtónak is. Imád téged, te pedig ilyen gyerekes csínyekkel  viszonozod. De ennek most vége. Nem sokára itt lesz Ashley, aki az őrző-védő szakma egyik legkitűnőbb gyöngyszeme. Szavadat kell adnod, hogy nem próbálod meg lerázni. Megértetted? Különben én magam fogom minden lépésedet követni. És elhiheted nekem, hogy az igazán nem fog tetszeni.
Kris megszeppent a fejmosástól . Attól pedig, hogy Rob állítólag imádja, elakadt a lélegzete.  Így aztán csak némán bólintott.
Rövidesen megérkezett Ashley is. Hamarosan kiderült, hogy alig idősebb, mint Kris, de rengeteg tapasztalata van New York utcáin leselkedő veszélyekkel kapcsolatban. Azonkívül kitűnő humorérzékkel rendelkezik.
 A két nő az első pillanattól rokonszenvesnek találta egymást, és ettől a naptól kezdve elválaszthatatlanok voltak.  Együtt járták a várost, múzeumokat és művészeti galériákat látogattak, felkeresték a legelőkelőbb üzleteket. Mindazonáltal Kris nem volt benne biztos, hogy csakugyan élvezi a New York-i tartózkodást.

Két héttel később, egy péntek este Kris elégedetten nézegette magát a tükörben. A haját művészien feltornyozta. Egy alakját kiemelő, pánt nélküli fekete ruhát viselt, amely Rob kedvence volt. Ehhez a férje határozott kívánságára most először feltette azt a gyémánt nyakláncot, amelyet Rob a nászútjukon ajándékozott neki.
A kapcsolatuk lassan tovább fejlődött. Kris nem ellenkezett többet, hanem elfogadta a férje elképzeléseit a házasságról. Hiszen úgy látszott, működik. A szorosabban vett házasélet tökéletes volt. Amikor Kris néha a megálmodott szerelme áhítozott, azzal vigasztalta magát, hogy mindent nem kaphat meg az ember.
Az időt főként azzal töltötte, hogy dolgozott a számítógépén vagy barangolt a városban Ashley-vel. Robot ugyanis csak keveset látta, eltekintve azoktól a társadalmi rendezvényektől, ahol a férje véleménye szerint együtt kellett megjelenniük.
Rob valóban szinte éjjel-nappal dolgozott. Reggel hat órakor már bement az irodájába, és ritkán tért haza este nyolc előtt. Aztán vac sora után mindjárt lefeküdtek, mert már égett bennük a szenvedély. Ilyen körülmények között Kris megértette, hogy Robnak sem ideje, sem energiája nem marad mélyebb érzelmekre.
Ezen az estén Rob kivételesen korábban jött haza, mert perui nagy követ meghívta őket a perui művészek kiállításának megnyitójára. Kris még egy pillantást vetett a tükörbe, aztán átment a nappaliba, odalépett a hatalmas ablakhoz , és eltűnődött azon, hogy mi lett az életéből.
- Jól áll a nyaklánc - hangzott fel a háta mögött.
Ahogy megfordult, Rob sötét estélyi öltönyben és fehér ingben állt előtte. Hihetetlenül vonzó volt, és ez nem csupán a parádés öltözeten múlott. Erő, hatalom és visszafogott érzékiség sugárzott belőle.
- Honnan tudod?
- Láttam a tükörképed az ablaküvegben.
- Azonnal indulnunk kell, különben elkésünk - mondta az asszony.
Rob némán bólintott.
Kris időközben hozzá szokott, hogy férje a hálószobán kívül távolságot tart tőle.  Valóban magának való és csupán a munkája érdekli. Minél hosszabb ideje voltak New Yorkban, Kris számára annál világosabbá vált, hogy ezek a tulajdonságok felelnek meg a férje igazi természetének. Valójában nem az az ötletgazdag, csábító és szellemes társ, aki a görög szigeten volt, hanem józan, céltudatos üzletember.  A munkája az élete, minden más mellékes. Az, hogy alig mutatott érzelmeket, tulajdonképpen megkönnyítette Kris életét. Hiszen a férfi bosszúszomja is lecsengett idővel...