2011. január 15., szombat

Negyedik fejezet

Nem volt szerencséje Robert követte. Kris besietett az első boltba amit meglátott egy parfümériába a vevőket fényesen kivilágított kirakat csábította a boltba.
- Csak nem szépítőszert akar vásárolni? - kérdezte Rob, amikor beérte a lányt. - Magának egyáltalán nincs szüksége ilyesmire. Az arca tökéletes, és a bőre olyan, akár a selyem.
- Milyen költői! - fintorgott Kris.
Rob azonban zavartalanul folytatta:
- Amikor először megpillantottam rögtön feltűnt, hogy nem festi az arcát kirívóan.De nincs is ilyesmire szüksége, különösen amit a szemét illeti.
- Szeretném, ha végre magamra hagyna - sziszegte Kris.
- Nem tehetek mást, maradnom kell - válaszolta Rob. - Maga nagyon szórakoztató.
- Sajnos, én ugyanezt nem mondhatom el magáról.- Kris megállt egy illatszerekkel teli pultnál, és oldalról megsemmisítő pillantást vetett  a férfira.- Vagy ez még nem tűnt fel?
Ezúttal Rob nem mosolyodott el.
- Jaj, dehogynem. De nem vagyok ijedős.
- Talán ha bokán rúgom, az csodát tesz.
- Maga csakugyan egy kis méregzsák - mondta halkan Rob- Furcsa idáig két nőtípus érdekelt igazán, csak még nem tudom eldönteni, melyiket részesítsem előnyben -Lassan, tetőtől talpig végigmérte Krist. - A szűzies szőke lánykákat vagy a szenvedélyes vadmacskákat.  Mindig is olyan nőről álmodoztam, aki egyesíti magában a kettőt. Azon az éjszakán pedig, amikor magát megláttam tudtam, hogy valóra vált az álmom, bár ezt csak akkor tapasztalhattam meg igazán miután berángattam magát abba a szoba szerűségbe. Kris, ha akarta ha nem, borzongás futott végig az egész testén és képek gyorsan leperegtek a szeme előtt  és úgy érezte, hogy a teste lángol.
- Attól tartok, már nem tud leállítani. Meg akarom kapni magát.
Kris némán meredt rá. Teljesen összezavarodott. Még soha életében nem beszélt vele így senki.
- Megveszem magának ezt a parfümöt - állt elő a váratlan ötlettel Rob, és felemelte az egyik üveget - Ez a kedvenc illatom. Biztos vagyok benne, hogy remekül illik majd magához.
Rob, egyik kezében az üveggel, gyengéden hátrasimította Kris barna haját, és közben hozzáért a lány nyakához. Kris hol fázott, hol melege lett, és furcsa izgalom járta át testét.
- Meg kell találnom az ütőerét, kedves -magyarázta Rob, és ujjai végigsimították a lány bőrén,. míg meg nem lelte a lüktető vénát.- Na ugye - állapította meg elégedetten - el sem lehet téveszteni...
- Azonnal vegye le rólam a kezét! -Kris  még mindig képtelen volt megmoccanni.
Rob csak mosolygott. Aztán megnyomta a szórófejet az üveg tetején,és illatfelhőbe burkolta Krist, aki a nehéz illattól alig kapott levegőt.
- Minden egyes érzékeny pontját meg fogom találni -suttogta Rob - Egyiket a másik után. A bőre melegsége juttatja igazán érvényre az illatokat, tudta ezt?
Rob megragadta Kris csuklóját, egy darab a kékesen kígyózó ereket tanulmányozta, aztán kutatóan a szemébe mélyesztette pillantását.
- Ha majd a szeretőm lesz, minden éjszaka  illatfelhőt varázsolok maga köré - hajol közelebb  a lányhoz - A parfüm lesz a hálóinge.
Kris végre felébredt a bénultságából, és összeszedte magát.
- Mit képzel? Hogy merészel így beszélni velem? -háborgott - Ha azonnal nem hagy békén, kiabálok! Majd a biztonsági őr...
-...megvetteti velem ezt az üveg parfümöt -szakította félbe barátságosan Rob.
- Nem! - nézett rá Kris dühtől villámló szemmel. - Utálom! Magára emlékeztetne.
- Akkor valami egészen nagy üveggel veszek magának - erőszakoskodott Rob - Tartsa a hálószobájában, és lefekvés előtt használja. Akkor az ágyban állandóan rám gondol majd.
Kris égő arccal, a megjegyzést válasz nélkül hagyva, sarkon fordult és elrohant. Szavakkal nem bírja legyőzni ezt a férfit. Az a legjobb megoldás, ha egyszerűen faképnél hagyja.
Számított rá, hogy Rob megint követni fogja, de nem ez történt. Amikor bevásárlás után az utcán megérezte a parfümöt, ismét haragra gyulladt. Ez a Robert Pattinson megtestesült pimaszság. Még hogy a szeretője legyek!- dúlt-fúlt magában Kris. Most már valóban sajnálta, hogy nem pofozta fel ezt a szemtelen frátert. Kris hazament kipakolt, lehallgatta az üzenet rögzítőjét amin az anyja kereste négyszer hogy menjenek el együtt egy partira. Ezt egyből el is vetette semmi kedve nem volt megint jópofázni és feszengeni egy szűk ruhában inkább itthon marad és megnéz egy filmet  vagy átolvassa a következő expedíciója anyagát. Így egy erős kávé mellett  neki állt olvasgatni elemezni, hogy lehetne a legsikeresebb ez az út.
    Másnap Kris épp a nappaliban takarított, amikor a ház előtt megpillantotta a fehér sport kocsit. Dühösen az ablakhoz lépett. Délelőtt tizenegyre járt az idő, a nap már magasan állt, fogalmam se volt mit akarhat tőle ez a pasas. Mielőtt a férfi kopoghatott vagy csengethetett volna, Kris az előszobába sietett. fagyos tekintettel nyitott ajtót.
- Mit óhajt?
- Viszont látni magát- mosolygott a férfi - Mi egyebet is akarhatnék?
- Meglehetősen nehéz a felfogása. Megmondtam már, hogy látni sem bírom.
- Azért szaladt rögtön ajtót nyitni, mielőtt még...
- Mert megszeretem volna kérni, hogy tűnjön innen és ne zaklasson tovább, mert semmit sem akarok magától.
- Szóval akkor még mindig nem akar eljönni velem vacsorázni?
- Nem! -ismételte Kris élesen. A lány hátat fordított Robnak hátha veszi a célzást és eltűnik de nem ez történt. Rob a lány mögé lépett, és félresimította hosszú barna haját a tarkójáról.
- Nem használja a parfümöt amit küldettem magának?
A lány dühösen sarkon perdült
- Ne merészeljen!
-Miért nem használja a parfümöt?
- Ki nem állhatom az illatát - válaszolta metsző hangon - Magára emlékezet.
- Mit csinált vele? Kiöntötte?
- De ki ám! -vágta rá
- Öngól! - nevetett Rob - most az egész ház illatozik, igaz?
- Egyszer majd csak elpárolog végre -vágott vissza - Éppúgy mint maga!
- Tévedés! Míg meg nem kaptam, amit akarok, nem szabadul meg tőlem. Kris egészen a falig hátrált.
- És...mit akar? - kérdezte ijedten, egyáltalán nem tetszett neki az a szikra amit a férfi szemében látott.
Rob egy pillantást vetett a lány ajkára, majd a halványkék póló alatt nyugtalanul hullámzó mellére.
- Le akarok feküdni magával, sőt magamnak akarom teljesen ahogy van, testestül lelkestül.-mondta halkan
Kris hirtelen úgy érezte, nem kap levegőt, Bénultan meredt Robra.
- Ha...ha maga azt képzeli, hogy én...-dadogta. -Álmomban sem... Eszembe sem jutna...
De Rob már Kris derekát ölelte.
- Hagyjon! Eresszen el!
A lány azonban hiába tiltakozott, Rob magához szorította. Kris szíve majd kiugrott a helyéről.
- Vacsorázunk együtt ma este- kérte Rob megtévesztő szelídséggel -Különben addig csókolom még teljesen el nem alél...
Kris megbabonázva nézett fel rá.
- Kiabálok...
- Csak bátran! -Rob lassan a lány fölé hajolt, és bár a lány riadóztathatta volna az egész szomszédságot, szótlanul állt, és egyetlen hangot sem tudott kinyögni, amikor a férfi szája az övé felé közeledett. Zúgott a füle, és lázas izgalommal várta, hogy Rob megcsókolja. Végre a férfi szája birtokba vette ajkát. Kris testét mintha villamos áram járta volna át, a lány mintegy önkívületben kinyitotta ajkát. Furcsa gyengeség vett rajta erőt, és lehunyt szemmel, támaszt keresve kapaszkodott Rob széles vállába. A férfi csókja követelőző, mérhetetlenül izgató volt, Kris szinte nem is tudott betelni vele.







 

2011. január 2., vasárnap

Harmadik fejezet

Azzal magához húzta és megcsókolta.A száját keményen a dacos, telt ajkakra szorította.
A lány természetes védekezett. Minden erejével. Rob azonban belemarkolt a hajába, hátrahúzta a fejét, s kényszerítette, hogy szétnyissa az ajkát.Kris karmolni akart, de Rob a falhoz nyomta, és lefogta a kezét. Rob érezte a lány ajkán a dühöt. És bármilyen különös volt is, érezte a bent elfogyasztott pezsgő ízét és ez megrészegítette. A lány hátára tette kezét, még közelebb húzta magához, és lassan, megnyugtatóan simogatni kezdte, miközben egyre gyengédebben csókolta. Kris megadóan felsóhajtott. Tenyerét a férfi mellkasára tette, és lábujjhegyre emelkedett.
- Ne- suttogta, de közben felkínálta az ajkát.
- Csókolj -kérte Rob- Csókolj úgy ahogy....
Ekkor azonban kinyílt az ajtó,és a lány megdermedt Rob karjában. A pincér aki rájuk nyitott döbbenten bámult rájuk majd ahogy jött távozott is. Kris nem vette észre de amint a pincér Robra nézett látta a parancsot a szemében távoznia kellett és már pedig Robert Pattinsonnak mindenki engedelmeskedik.Miközben még mindig az ajtót nézte érezte, hogy a lány a kezében ki akarja magát szabadítani. De ennek nem szabad megtörténnie ezért egyre szorosabbra fonta karjait Kris dereka körül.
- Engedjen el most azonnal! - sziszegte
- Egy perce még nem akarta.
- De igen!
Rob újra megcsókolta a lányt, s az egy pillanatra engedett, aztán a férfi éles fájdalmat érzett az alsó ajkában. Egyik kezével a feje felé fogta Kris mindkét kezét, de olyan erősen, hogy a lányka esélye se legyen szabadulni. Másik kezével zsebkendőért nyúlt a zsebébe majd döbbenten nézett a piros foltra a fehér zsebkendőn, aztán a lányra.
- Gátlástalan a férfiakkal - állapította meg - Nagyon veszélyes magatartás.
A lány szeme szikrát szórt.
- Azonnal engedjen el!
- Sajnálom, szépségem, de erre képtelen vagyok -mondta Rob halkan, és a lány fölé hajolt.- Amióta megpillantottam, folyton meg akarom csókolni és ezen az sem segít, hogy már kétszer megtettem. és akár mérget is vehet rá, hogy addig nem hagyja el ezt a raktár féleséget, míg meg nem teszem még egyszer. Rob ugyanolyan heves volt most is, mint az előző két csóknál is.Kris megpróbált védekezni de úgy látszott, ellenállása csak olaj a tűzre, mert Rob még szenvedélyesebben csókolta. Kris teljesen elvesztette a fejét, ajkát már megint önkéntelenül szétnyitotta, és zavartan felnyögött. Ugyanakkor öklével a férfi vállát ütötte, és szabadulni próbált.  Robot már nem lehetett észhez téríteni, felkapta a lányt és felülette valami asztal szerűségre majd lenyomta. Amikor a keze felfedezőútra indult a testén, a lány rémülten felsikoltott, sehol sem volt már az a bátor nő aki azt hitte megleckéztetheti a nagy Robert Pattinsont. Szabadulni akart karmolni és kapálózni kezdett. Végül úgy megkarmolta a férfi állát, hogy körme vérző sebet hagyott maga után.
- Kis vadmacska! - Rob hirtelen elengedte Krist, két seb több mint elég amit egy este alatt egy nő ejthet rajta. A lány majdnem leesett az asztalról, de hirtelen felpattant, felkapta a táskáját az ajtóhoz rohant és feltépte. Rob összevonta a szemöldökét, fejcsóválva nézett utána, miközben az állát tapogatta. Nem tett ugyan kísérletet a lány visszatartására, de ajka körül hideg mosoly játszott. Eldöntötte 3 hónapon belül ez a nő a felesége lesz ha törik ha szakad! De addig még van egy kis játékra ideje először jön majd a macska-egér játék,amit nagyon fog élvezni, majd amikor megunja, magába bolondítja Kristent és ezzel bosszút áll az apján.

Kris egész éjszaka forgolódott, nem tudta elfelejteni Robert csókjait. Pedig neki aztán elege van a nőcsábász gazdag férfiakból. Nem akart a csókjaira gondolni, nem akart magára a férfira gondolni és mindarra amit Robert kivált belőle. Nem sokára elkezdődik egy új expedíciója amiért mindent feláldozott. Az apja amint megtudta, hogy a kicsi lánya régész akar lenni, ember számba se veszi ha nem muszáj. Kris mindig is tudta, az apja azt várta menjen hozzá valami gazdag milliomoshoz és segítse őket a cég terjeszkedésében. Szerencsére az életet nem az apja írja, így megúszta hogy úgy kelljen élnie mint az anyjának. Mindig bólogatni és csak hallgatni ez nem az ő műfaja.
Kris Korán ébredt. Félig feltápászkodva nézett ki az ablakon, elég szépnek indul a reggel, el is döntötte magában mostantól többet nem gondol Robra és el is fogja kerül ami nem lesz nagyon nehéz mivel eddig sem futottak össze sehol. Torka kiszáradt, és rekedt volt az esti hangos beszédtől. Ilyenkor egy pohár kávé az igazi és mellé a cigi néha napján még most is rá gyújt, ha ideges valami miatt, de csak tizenévesen dohányzott rendszeresen. Tegnap délután akart bevásárolni, de annyi minden történt, hogy már nem jutott idő rá. Most felrémlett előtte milyen veszekedés volt abból is mikor közölte elköltözik. Az apja tajtékzott és folyton azt mondogatta hogy az ő lánya csak is a férjével költözhet el otthonról, de Kris akkor is kiállt magáért és végül a saját lábára állt.
A bevásárlóközpont előtt pompás fehér sportkocsi kanyarodott be, és megállt Kris mellett. Magas, jól öltözött férfi szállt ki az autóból, és hűvös mosollyal az arcán a lányhoz lépett.
- Micsoda nagyszerű véletlen, Kristen -örvendezett Rob - Éppen magához igyekeztem, hogy visszaadjam ezt itt - nyújtott Krisnek egy fekete kendőt.
- Köszönöm - válaszolta hűvösen a lány, és megpróbálta elmenni Rob mellett. De a férfi elállta az útját.
- Maga meglepően forróvérű teremtés. Még soha életemben nem találkoztam olyan nővel, aki az egyik pillanatban olyan, mint a jégcsap, a másikban viszont tűzet okádó vulkánná változik.
- És még karmolni és harapni is tudok - sötétedett el Kris szeme - vagy talán már elfelejtette?
- Hogyan is tehetném? - mondta férfi, és fejét elfordítva megmutatta Krisnek az állán látható vörös karcolást. - Valahányszor tükörbe nézek, a maga felháborodott arca jelenik meg előttem. Szívesen felbosszantanám újra. kedves Kristen. Talán jobban is, mint tegnap.
Kris egyetlen szót sem tudott kinyögni, szíve hevesen kalapált. Rob ajkára pillantva eszébe jutottak a csókok, amelyek annyira felkavarták.
- Mit szólna egy ma esti vacsorához? - rohamozta tovább Rob
- Semmit!
-Holnap este?
- Soha! - vágta oda Kris, és elsietett a férfi mellett.
Rob nyomban követte, lépteit a lányéhoz igazította.
- Az agyamra megy!
- Pompás! -jegyezte meg Rob - Úgyis csak arra várok, hogy ismét kitörjön a vulkán.
- Akár rendőrt is hívhatnék - szaporázta meg lépteit Kris.
- Nem hiszem, hogy ugyanazt a hatást érné el nálam, mint maga.
Kris összeszorította az ajkát. A bevásárlóközpont közepén jártak, gyalogosok százai jöttek-mentek mellettük. Krisnek feltűnt, hogy a nők szeme megakad a férfin.
- Mi lenne, ha végre eltűnne? - csattant fel.
- Csalódást okoznék magának.
- Azért megpróbálhatná - Kris megtorpant, és fagyos pillantással végigmérte a férfit - Egyszerűen lépjen le! Akkor aztán megfigyelhetné,mennyi idő múlva kezdenék zokogni a csalódottságtól.
A férfi fel kacagott.
Kris szíve hevesebben vert. Nem tetszett neki ez a felfedezés ezért sarkon fordult és elviharzott remélte a férfi ért ennyiből és békén hagyja.

2010. december 29., szerda

Második fejezet


Rob kemény szája körül elégedett mosoly játszott. Igaz ugyan, hogy az az ember, akit meg akart leckéztetni nincs itt, de a családja is megfelel neki. Múlt decemberben fény derült a nagy titokra ugyanis nővére, Viktória szanatóriumi kezelés alatt áll. A családból senki sem tudta miért omlott össze szegény lány, de most édesanyja is betegeskedik így elárulta fiának, hogy egy bizonyos John Stewart a felelős lánya összeomlásért. Viktória a férfi szeretője volt, aki azzal hitegette a fiatal lányt, hogy elhagyja feleségét és feleségül veszi őt. Ám ez sose következet be mikor a lány bejelentette, hogy terhes a férfi kiadta az útját és minden kapcsolatot megszakított vele. Viktória ezután még el is vetélt majd öngyilkosságot kísérelt meg. Azóta a magán klinikán ápolják, de helyzete nem javult. Rob megesküdött, hogy bosszút áll bármibe is került hisz a férfi tönkre tette családját. Az apja már 15 éve halott az anyja egészsége folyamatosan romlik mióta a lánya beteg. Így neki kell igazságot tennie.
Sikeres pályafutása során sohasem került különösebb fáradságába, hogy megszerezzen egy óhajtott céget. Azt remélte a Stewart Holdinggal is könnyű préda lesz. A vállalt szerkezetének beható elemzése után azonban belátta, nem tudja megkaparintani, hogy aztán tönkretegye.
A nehézség abban rejlett, hogy a részvények többsége a család tulajdonába volt, és csak jelentéktelen részét osztották szét az alkalmazottak között. Rob legnagyobb sajnálatára a céget szakszerűen és nyereségesen vezeték. Most az volt a szándéka, hogy rávegye a vállalt vezetését a túlzott mértékű terjeszkedésre Amerika és Kína felé, természetesen az ő szakértői tanácsadása és jelentős tőkebefektetése mellett. Aztán majd váratlanul kivonja a pénzét, s rá teszi a kezét a csőd szélén álló vállalatra, míg a család tönkre megy. Ebből a célból kötött ismeretséget John Stewart fiával és örökösével, Cameronnal. Egyetlen bökkenő, hogy sehogy sem talált fogást a cégen.
- Rob, drágám, mire gondolsz éppen?
Rob utálta ezt a kérdést, amelyet a nők oly gyakran intéztek hozzá.
- Pillanatnyi tőzsdeindexre – felelte ingerülten – Szóval semmi olyasmire, ami érdekelhetne téged.
Emily durcás arcot vágott, és hozzásimult a férfihoz.
- Inkább az én testtömegindexem érdekelhetne.
- A férjeddel enyelegj, ne velem! – felelte a férfi gorombán. – Rám ez nem hat.
Emily kétségtelenül csinos volt, de ez őt hidegen hagyta. Már 7 éve jó barátok voltak. Mivel a nővérére emlékeztette felkarolta és mindenben segített neki, amiben tudott. Időközben Emily feleségül ment Rob egyik jó barátjához, mégis minden lehetőséget megragadott, hogy megpróbálja elcsábítani őt. Ezt szórakoztató játéknak tekintette, amelyet minden találkozásukkor megkísérelt. Rob belátta, hogy ebben maga is hibás, mivel ismertségük elején egyetlen alkalommal nem tudott ellenállni a nő csábító bájának. Súlyos hiba volt, de a barátságuk túlélte. Hirtelen egy lány arca kúszott a szeme elé nem másé, mint Kristen Stewarté. Most, hogy személyesen is meglátta Kristent, meglepődött. A fénykép, amit a magánnyomozó adott neki vajmi keveset adott vissza a valóságból. Sűrű barna haja selymesen omlott a vállára. Bőre az angol rózsára emlékeztette, csodálatos, nagy, kék szeme,
telt ajka és formás keble egyenesen tökéletesnek tűnt. Hogy a teste többi része milyen, azt persze nem lehet tudni, amíg fel nem áll. Lehet, hogy a hátsó fertálya túl nagy, vagy formátlan a lába. Nem mintha ez őt különösképpen érdekelné. Az, hogy Kristen Stewart a neve, jelentősen csökkentette a vonzerejét.
- Alig tudom elhinni – morogta Emily – Tom tangózik.
Ez a megjegyzés kiszakította Robot a komor gondolataiból. Eddig észre sem vette, hogy a zenekar tangót játszik. Tom szenvedélyesen és büszkén táncolta a tangót a karjaiban tartott hölgy pedig semmiben sem maradt le mögötte. Elbűvölten figyelte a lány minden mozdulatát, lélegzetelállítóan csinos volt! Aligha akadt olyan férfi a teremben, aki ne falná fel a tekintetével.
- Hát nem nevetségesek? – húzta el száját a lány – Manapság senki sem táncol így.
- Tessék? Ja, igen – morogta Rob szórakozottan, és elragadtatva nézte őket tovább.
Nyilván Kristen nem riad vissza attól, hogy közszemlére tegye magát. És tüzes táncából ítélve, aligha lehet a megtestesült ártatlanság. Ekkor szenvedély nem korlátozódhat csak a táncparkettre. Rémlett neki, hogy a nyomozó valami eljegyzésről is tett említést. Azt nyílván további kapcsolatok követték. Rob önkéntelenül is elképzelte, hogy milyen lenne, ha a karjában tarthatná a lány, ruganyos, meztelen testét. Minden akaraterejére szükség volt, hogy a hirtelen fellobbanó, vad szenvedélyt kordában tudja tartani. Ilyesmi már évek óta nem történt vele. Gondolataiba mélyedve, homlokát ráncolva vezette vissza Emilyt az asztalhoz. Eredetileg úgy tervezte, hogy rövid úton mindent tönkretesz, amit John Stewart családja létrehozott, most azonban a bosszú egészen más módja rajzolódott ki előtte.
Elmosolyodott a gondolatra, hogyan fog elégtételt venni a gőgös családon. A házasság tulajdonképpen nem jelent számára semmit. Időközben azonban már 28 éves lett, éppen megfelelő korba jutott, hogy feleséget válasszon magának, és gyereket nemzzen. Kristen vélhetően könnyű erkölcsei nem izgatták különösképpen. Azzal, amit a családjáról tud, teljesen a markában tarthatja jövendőbeli feleségét.
-Köszönöm, Tom -mosolygott Kris, ahogy leült a helyére – Nagyon élveztem.
Cameron is visszatért Julessal az asztalhoz, és megjegyezte:
- Jó látni, hogy szüleinknek nem hiába költöttek egy vagyont a táncórákra.
- Amit a te tanításodra fordítottunk, az mindenesetre kidobott pénz volt – csipkelődött Jules – Félek, hogy a lábam már soha nem lesz ép.
- Akkor egy cipőben járunk -csatlakozott Lisa, ő és a férje, James, Jules keresztszülei voltak – Negyvenévi házasságunk alatt James számtalanszor próbálkozott némileg ügyeskedni táncban, de még mindig két bal lába van. Kris gondtalanul nevetett a tréfás családi csetepatén, és nem vette észre,
hogy Robert vissza tért az asztalhoz. Ijedten rándult össze, ahogy a férfi váratlanul a karjára tette a kezét, és felkérte a következő táncra. El akarta utasítani de Cam megnehezítette a dolgát:
- Menj csak- unszolta Cam – Hiszen szeretsz táncolni. A családunk női tagjai szerint én is meg James is reménytelen esetek vagyunk. Így aztán Rob az egyetlen lehetőséged.
Kris lassacskán belement volna a dologba, de akkor felnézet a férfira és az öntelt vigyor ami a képén volt felkorbácsolta az indulatot benne. Azt akarta, hogy a férfi érezze nem mindent kaphat meg. Meg akarta mutatni, hogy ő nem lesz egy név „ a már megkaptam listán”. Lassan elmosolyodott és szóra nyitotta a száját:

 
- Nagyon köszönöm a megtiszteltetést – mire a férfi még jobban elvigyorodott – de engem nem izgat így sajnos nem megyek, meg amúgy is Tomnál jobb táncost aligha lehet elképzelni. Meg el is fáradtam! - a férfi arcán először megrökönyödés látszott majd lassan kezdett eltorzulni a mérhetetlen dühtől. Jobbnak látta rövid úton eltűnni. 
- Ne haragudjatok de levegőzni támadt kedvem- azzal sarkon fordult és elviharzott.
- Rob nagyon mérges lett, mit képzel magáról ez a nő, hogy csak úgy kikosarazza. Haragtól elvakultan rohant a lány után mikor utolérte, berántotta egy helységbe a lány sikítva tiltakozott de a férfi befogta a száját, hogy ne keltsenek ennél is nagyobb feltűnést.

- Mit képzel magáról? Mindenki előtt megalázz sőt a földre taszít?

- Mindenesetre nem sérült meg semmije. Kivéve talán a
büszkeségét -ajka gyanúsan megrándult.
- És maga ezt mulatságosnak tartja?

- Nem! -a lány ajkának remegése azonban pont az ellenkezőjéről árulkodott.

- Tudja, egy okos nő most belátná, hogy ideje bocsánatot kérnie!
- Ezzel sikerült meglepnie a lányt. Rob szinte látta maga előtt ahogy dolgozik az agya, és azt mérlegeli, milyenek az esélyei a férfivel szemben. Lefogadta volna, hogy a „bocsánat” szó nem tartozik az alapszókincsébe. Kristen kifújt az arcából egy barna hajtincset.
 
-Rendben, igaza van nem lett volna szabad kinevetnem magát.
- És nem lett volna szabad visszautasítania olyan csúnyán az asztalnál- ahogy mondandója végéhez ért úgy szorította be a lányt a sarokba ahogy ő lépet előre a lány hátra és nem vette észre, hogy nincs tovább.
- Hiszen nem volt csúnya – lány tétovázott egy kicsit majd hozzá tette- Valószínűleg
udvariatlannak tűnt.-Enyhén szólva.
- Kristen elengedte a füle mellett a megjegyzést.
 
- A barátnője viszont eltévesztette a ház számot a ruhája finoman szólva sem nevezhető szolidnak. 
- Ha ez a lány ilyenek képzeli a bocsánatkérést, akkor nem akarja tudni milyen amikor valakit sértegethet. 
- A barátnőm - hazudta Rob- azt viselte amit minden vonzó nő viselt volna ilyen körülmények közt.
- Már mint a sarkon?

Természetesen a lánynak igaza volt, de ezt kínvallatás után sem ismerte volna be.

- Bocsánatot kértem nem értem mit akar még menjen innen és ne fárasszon engem a sértett önérzetével.
- A lány a nyelve hegyével megnyalta az ajkát. Semmit mondó kis mozdulat volt, de Rob sóvár tekintettel követte. Hogy miért azt maga sem tudta. Bár ez a lány tűzes, bátor, szép mégsem hasonlít azokra a lányokra akik felszokták kelteni a férfi érdeklődését.
Lehet, hogy ezzel a nővel a házasság mégsem annyira lesz kellemes hiszen csak Stewart egy öntelet
nő. De ő akkor is bosszút áll és ehhez elengedhetetlen, hogy elvegye.
- Vigyázzon a szájára! - figyelmeztette Rob vészjóslóan halkan. Látta ahogy a lányban harcol a dac meg az óvatosság és előre látta melyik fog győzni.
- És ha nem vigyázok, ohh mindenható? Talán tömlöcbe ver?
Nem tudni mi volt a kiváltó ok, talán a lány kihívó hangja vagy a sértő szavai. Mindenesetre vakmerő válaszra szánta el magát:

- Miért tenném – dörmögte – amikor sokkal kellemesebb dolgokat is lehet művelni egy nővel.

2010. december 25., szombat

Első fejezet



 

          Kristen Stewart végigviharzott az előkelő londoni szálloda hatalmas báltermén, és fejcsóválva helyet foglalt annál az asztalnál, ahol a bátyja, Cameron és az édesanyja, Jules ült. Hiába nézet körül az apját sehol sem látta, ez felháborította a munka megint fontosabb, mint a család az apja számára. John Stewart egy pénzügyi cég feje, amit még nagyapja alapított.
- Még mindig nem fér a fejembe, hogyan vagytok képesek elviselni, hogy apa már megint nem tisztelt meg minket a jelenlétével. Iszonyú kínos – A lány arca dühében csak nem olyan vörös volt, mint a ruhája.
  - Ne vedd annyira, a lelkedre! – vigyorgott Cameron – Végül is apa mindig ilyen volt! –jelentette ki a fiú majd másra terelte a beszélgetést – Drága testvérem mióta lettél Te ilyen kihívó ez a ruha, hogy is mondjam…hm, nem tudom – nézett rajta végig felvonva egyik szemöldökét.
Kris kék szeme szikrákat hányt, ahogy az anyjához fordult:
- Cseppet sem vidám dolog, ha az embernek egy ilyen mindent meg mutató ruhában kell végig lejtenie a folyosókon. Mi jutott eszedbe anya, hogy ilyen ruhát vettél nekem?
- Édes lányom, ha nem tetszik, máskor nem bízod rám a vásárlást! Nem tudom, mit panaszkodsz, hiszen remekül festesz. Azon kívül mindent elkövettem, hogy megfelelő méretet találjak. Végre olyan, vagy mint egy rendes fiatal nő.
- Csak azt felejtetted el, hogy utálom az ilyen darabokat!
- Ne engem hibáztass! Ha az eredeti tervek szerint már tegnap haza jöttél volna, nem csak két órával ezelőtt akkor magad gondoskodhatál volna ruhádról. Különben is április elseje lévén könnyedebben foghatnád fel a dolgot.
Kris összeszorította a száját teljesen elfelejtette, hogy április elseje van vitatkozni sem akart tovább és valóban már az előző nap vissza kellett volna érkeznie a santorini expedícióról.
Nem akarta azonban, hogy az anyja ilyen könnyen megússza a dolgot.
- Ha van benned egy kis jó érzés, valamivel szolidabb ruhát veszel nekem. Ami pedig a tyúkeszű bátyámat illeti neki is…
- Bocsánat – szakította félbe egy férfihang a családi idillt – Szervusz, Cameron! Örülök, hogy újra látlak - folytatta az újonnan érkező.
- Á, Rob! Jaj, de jó, hogy el tudtál jönni!
Kris az idegen felé fordult, aki ilyen nyersen a torkára forrasztotta a szót. A férfi éppen háttal állt neki és egy széket húzott oda a társaságában lévő hölgy számára. A rendkívül csinos szőke nő egy szolidnak éppen nem mondható fehér ruhát viselt, amely többet engedett láttatni, mint amennyit egy jó erkölcsökkel rendelkező hölgy megengedhet magának.
- Szeretném nektek bemutatni a barátnőmet, Emilyt és a jobbkezemet, Tomot –folytatta a férfi. A szőke nő illedelmesen mosolygott, a fiatal férfi udvariasan jó estét kívánt, majd helyet foglalt Jules mellett miközben Robert Kristenhez fordult.
- Ugye maga Kristen? Nagyon örülök, hogy végre megismerhetem Robert Pattinson vagyok.
Vajon mit mesélhetett rólam Cam?  - tűnődött Kris rosszkedvűen. Ahogy azonban a férfi a kezét nyújtotta, egyszeriben elfeledkezett minden egyébről. Bizsergés futott végig az ujja hegyétől kezdve az egész karján. Gyorsan elhúzta a kezét, és kíváncsian a férfi arcába nézett. Ehhez azonban erősen hátra kellett hajtania a fejét, mivel a férfi körülbelül két méter magasnak tűnt. Kris leplezetlenül megbámulta. Robert olyan benyomást tett rá, mint egy hajlékony testű fekete párduc: harcias, erőteljes és minden ízben ragadozó. A férfin minden koromfekete volt. Garbós selyempulóvere kihangsúlyozta izmos mellkasát, széles vállát zakó borította. Öltöny nadrágjában jól érvényesült a Robert erőteljes combja. Ebben az öltözékben ugyanolyan nevetséges lehetett volna, mint a jelenlévők többsége, erről azonban szó sem volt. Ízig –vérig ördöginek látszott. Sötét és veszedelmes gondolta Kris. Ebben a pillanatban alig kapott levegőt, és ez most nem a szűk ruhán múlott. Robert szerteszét álló szőkésbarna haja. Lendületes szemöldöke zöldes-kék mélyen ülő szempár felett ívelt. Széles járomcsont, határozott vonalú orr és érzéki ajak egészítette ki a feltűnő arcvonásokat. Miközben fürkésző tekintettel nézte a lányt, féloldalasan mosolygott, ami őrjítően hatott Krisre. Hagyományos értelemben nem lehetett jóképűnek mondani, mégis valami különös vonzerő áradt belőle. Tulajdonképpen sértésszámba ment az az arcátlan merészség, ahogyan a ruha kivágását bámulta, a lány mégis kellemes izgalmat érzett. Összefonta a karját, hogy némileg eltakarja a kivágást, és titokban megkönnyebbült, amikor a férfi mellette foglalt helyet.
 Még mindig jobb, mintha szemben ülne, gondolta. Így legalább nem kell egész idő alatt néznie. Ösztönösen érezte, hogy Robert Pattinson is tudatában van annak, milyen hatást gyakorol az ellenkező nemre. tapasztalt szeretőnek látszott. Ezután már nem tudott ezzel foglalkozni, mert feltálalták az ebédet. A fesztelen asztali beszélgetés ellenére Kris meglehetősen felzaklatta, hogy Robert a szomszédja.
Étkezés után a zenekar tánczenét játszott, Robert és Emily pedig azonnal a parkettre lépett.
- Ki ez a férfi?
Az anyja elmondta, hogy egy befektetőtársaság alapítója, amely komoly haszonra tesz szert azáltal, hogy az egész világon megvásárol, átalakít, és újra elad jelentős vállalkozásokat. Rendkívül befolyásos és gazdag üzletember, noha csak 28 éves, s világszerte pénzügyi zseniként tartják számon. Az ő szakértő tanácsainak köszönthető, hogy a cégük elkezdett terjeszkedni és átalakulni. Kris számára újdonság volt, hogy a cégük átalakításra szorul, nem volt ideje ezen gondolkodni Jules ugyanis most arról kezdett beszélni, hogy a férfi, mint megrögzött agglegény ugyanolyan híres-hírhedt a számtalan szeretőjéről, mint a pénzügyi tehetségéről. A sajtó előszeretettel szellőzteti meg ezeket az ügyeket, különösen, ha színésznők vagy modellek szerepelnek benne. Kris némiképp megkönnyebbült. Érthető tehát a hatás, amelyet Robert kiváltott belőle. Erős érzéki vonzerő sugárzik belőle, amit a hallottak alapján kíméletlenül ki is használ. A
Michaelal szerzett keserű tapasztalatok után Kris elhatározta nincs szüksége férfira miután kiderült h a fiú egy éven keresztül csalta az eljegyzésük alatt. A hivatása lett az élte. Elhatározta sem a kihívó ruha, sem Robert különös hatása nem ronthatja el a kedvét. Így aztán rövid úton véget vetett a tépelődésének, és amikor észrevette, hogy már csak Tommal kettesben ülnek az asztalnál a férfi felé fordult:
- Nem akar maga is táncolni?
Tom meglepetten hunyorgott, és felállt a helyéről.
- Szívest örömest.
Buzgón felsegítette a lányt, aztán amúgy is nagy szeme tágra kerekedett.
- Maga nagyon szép - mondta leplezetlen csodálattal, miközben a táncparkettre vezette.
Tom meglepően jól és könnyedén táncolt. Kris egészen felszabadult,és kezdte igazán jól érezni magát.



2010. december 24., péntek


Sziasztok! Először is most nyitottam ez leső blogomat szóval nézzétek, el még igen az elején járok.
Amit jó rólam tudni imádok olvasni és nagyon lusta vagyok ezt ha tudod rólam akkor már mindent tudsz. Én nagyon szeretem a Twilight Saga-t és olvasok is több olyan oldalt ami ezzel foglalkozik mivel láttam hogy erre van kereslet így úgy gondoltam megpróbálkozom egy Kris és Rob történettel teljesen más lesz szerintem mint amit eddig olvasgattatok vagyis remélem. Akkor egy kis tartalom örülnék pár véleménynek de csak azért hogy lássam érdemese elkezdeni. Előre is köszönöm!  

Tartalom:
Egy fényűző londoni szálloda báltermében találkozik először Kristen és Robert. Kristen nem is sejti, hogy nem  véletlenül futottak össze mondhatnánk úgyis a sors keze csak sajnos ez inkább Robert műve aki Kris apját akarja tönkretenni azzal, hogy, elcsábítja a lányát. Kris boldogan fogadja a heves udvarlását. Csak jóval az esküvőjük után tudja meg az igazságot. Noha ekkor már menekülne a házasságból, zsaroló szavaival és forró öleléseivel a férfi mégis fogva tartja…Vajon meddig mehet ez így? Robert meddig hajlandó elmenni a bosszú kedvéért? Milyen erős a kettőjük közt lévő testi vonzalom?Kibírja ezt vagy az útjaik elválnak egy idő után??