2010. december 25., szombat

Első fejezet



 

          Kristen Stewart végigviharzott az előkelő londoni szálloda hatalmas báltermén, és fejcsóválva helyet foglalt annál az asztalnál, ahol a bátyja, Cameron és az édesanyja, Jules ült. Hiába nézet körül az apját sehol sem látta, ez felháborította a munka megint fontosabb, mint a család az apja számára. John Stewart egy pénzügyi cég feje, amit még nagyapja alapított.
- Még mindig nem fér a fejembe, hogyan vagytok képesek elviselni, hogy apa már megint nem tisztelt meg minket a jelenlétével. Iszonyú kínos – A lány arca dühében csak nem olyan vörös volt, mint a ruhája.
  - Ne vedd annyira, a lelkedre! – vigyorgott Cameron – Végül is apa mindig ilyen volt! –jelentette ki a fiú majd másra terelte a beszélgetést – Drága testvérem mióta lettél Te ilyen kihívó ez a ruha, hogy is mondjam…hm, nem tudom – nézett rajta végig felvonva egyik szemöldökét.
Kris kék szeme szikrákat hányt, ahogy az anyjához fordult:
- Cseppet sem vidám dolog, ha az embernek egy ilyen mindent meg mutató ruhában kell végig lejtenie a folyosókon. Mi jutott eszedbe anya, hogy ilyen ruhát vettél nekem?
- Édes lányom, ha nem tetszik, máskor nem bízod rám a vásárlást! Nem tudom, mit panaszkodsz, hiszen remekül festesz. Azon kívül mindent elkövettem, hogy megfelelő méretet találjak. Végre olyan, vagy mint egy rendes fiatal nő.
- Csak azt felejtetted el, hogy utálom az ilyen darabokat!
- Ne engem hibáztass! Ha az eredeti tervek szerint már tegnap haza jöttél volna, nem csak két órával ezelőtt akkor magad gondoskodhatál volna ruhádról. Különben is április elseje lévén könnyedebben foghatnád fel a dolgot.
Kris összeszorította a száját teljesen elfelejtette, hogy április elseje van vitatkozni sem akart tovább és valóban már az előző nap vissza kellett volna érkeznie a santorini expedícióról.
Nem akarta azonban, hogy az anyja ilyen könnyen megússza a dolgot.
- Ha van benned egy kis jó érzés, valamivel szolidabb ruhát veszel nekem. Ami pedig a tyúkeszű bátyámat illeti neki is…
- Bocsánat – szakította félbe egy férfihang a családi idillt – Szervusz, Cameron! Örülök, hogy újra látlak - folytatta az újonnan érkező.
- Á, Rob! Jaj, de jó, hogy el tudtál jönni!
Kris az idegen felé fordult, aki ilyen nyersen a torkára forrasztotta a szót. A férfi éppen háttal állt neki és egy széket húzott oda a társaságában lévő hölgy számára. A rendkívül csinos szőke nő egy szolidnak éppen nem mondható fehér ruhát viselt, amely többet engedett láttatni, mint amennyit egy jó erkölcsökkel rendelkező hölgy megengedhet magának.
- Szeretném nektek bemutatni a barátnőmet, Emilyt és a jobbkezemet, Tomot –folytatta a férfi. A szőke nő illedelmesen mosolygott, a fiatal férfi udvariasan jó estét kívánt, majd helyet foglalt Jules mellett miközben Robert Kristenhez fordult.
- Ugye maga Kristen? Nagyon örülök, hogy végre megismerhetem Robert Pattinson vagyok.
Vajon mit mesélhetett rólam Cam?  - tűnődött Kris rosszkedvűen. Ahogy azonban a férfi a kezét nyújtotta, egyszeriben elfeledkezett minden egyébről. Bizsergés futott végig az ujja hegyétől kezdve az egész karján. Gyorsan elhúzta a kezét, és kíváncsian a férfi arcába nézett. Ehhez azonban erősen hátra kellett hajtania a fejét, mivel a férfi körülbelül két méter magasnak tűnt. Kris leplezetlenül megbámulta. Robert olyan benyomást tett rá, mint egy hajlékony testű fekete párduc: harcias, erőteljes és minden ízben ragadozó. A férfin minden koromfekete volt. Garbós selyempulóvere kihangsúlyozta izmos mellkasát, széles vállát zakó borította. Öltöny nadrágjában jól érvényesült a Robert erőteljes combja. Ebben az öltözékben ugyanolyan nevetséges lehetett volna, mint a jelenlévők többsége, erről azonban szó sem volt. Ízig –vérig ördöginek látszott. Sötét és veszedelmes gondolta Kris. Ebben a pillanatban alig kapott levegőt, és ez most nem a szűk ruhán múlott. Robert szerteszét álló szőkésbarna haja. Lendületes szemöldöke zöldes-kék mélyen ülő szempár felett ívelt. Széles járomcsont, határozott vonalú orr és érzéki ajak egészítette ki a feltűnő arcvonásokat. Miközben fürkésző tekintettel nézte a lányt, féloldalasan mosolygott, ami őrjítően hatott Krisre. Hagyományos értelemben nem lehetett jóképűnek mondani, mégis valami különös vonzerő áradt belőle. Tulajdonképpen sértésszámba ment az az arcátlan merészség, ahogyan a ruha kivágását bámulta, a lány mégis kellemes izgalmat érzett. Összefonta a karját, hogy némileg eltakarja a kivágást, és titokban megkönnyebbült, amikor a férfi mellette foglalt helyet.
 Még mindig jobb, mintha szemben ülne, gondolta. Így legalább nem kell egész idő alatt néznie. Ösztönösen érezte, hogy Robert Pattinson is tudatában van annak, milyen hatást gyakorol az ellenkező nemre. tapasztalt szeretőnek látszott. Ezután már nem tudott ezzel foglalkozni, mert feltálalták az ebédet. A fesztelen asztali beszélgetés ellenére Kris meglehetősen felzaklatta, hogy Robert a szomszédja.
Étkezés után a zenekar tánczenét játszott, Robert és Emily pedig azonnal a parkettre lépett.
- Ki ez a férfi?
Az anyja elmondta, hogy egy befektetőtársaság alapítója, amely komoly haszonra tesz szert azáltal, hogy az egész világon megvásárol, átalakít, és újra elad jelentős vállalkozásokat. Rendkívül befolyásos és gazdag üzletember, noha csak 28 éves, s világszerte pénzügyi zseniként tartják számon. Az ő szakértő tanácsainak köszönthető, hogy a cégük elkezdett terjeszkedni és átalakulni. Kris számára újdonság volt, hogy a cégük átalakításra szorul, nem volt ideje ezen gondolkodni Jules ugyanis most arról kezdett beszélni, hogy a férfi, mint megrögzött agglegény ugyanolyan híres-hírhedt a számtalan szeretőjéről, mint a pénzügyi tehetségéről. A sajtó előszeretettel szellőzteti meg ezeket az ügyeket, különösen, ha színésznők vagy modellek szerepelnek benne. Kris némiképp megkönnyebbült. Érthető tehát a hatás, amelyet Robert kiváltott belőle. Erős érzéki vonzerő sugárzik belőle, amit a hallottak alapján kíméletlenül ki is használ. A
Michaelal szerzett keserű tapasztalatok után Kris elhatározta nincs szüksége férfira miután kiderült h a fiú egy éven keresztül csalta az eljegyzésük alatt. A hivatása lett az élte. Elhatározta sem a kihívó ruha, sem Robert különös hatása nem ronthatja el a kedvét. Így aztán rövid úton véget vetett a tépelődésének, és amikor észrevette, hogy már csak Tommal kettesben ülnek az asztalnál a férfi felé fordult:
- Nem akar maga is táncolni?
Tom meglepetten hunyorgott, és felállt a helyéről.
- Szívest örömest.
Buzgón felsegítette a lányt, aztán amúgy is nagy szeme tágra kerekedett.
- Maga nagyon szép - mondta leplezetlen csodálattal, miközben a táncparkettre vezette.
Tom meglepően jól és könnyedén táncolt. Kris egészen felszabadult,és kezdte igazán jól érezni magát.



3 megjegyzés:

  1. Szia!

    Írtál, hogy nézzek be, hát itt vagyok. :)
    Az igazat megvallva, nem szeretem a Kris&Rob-os történeteket, de ahogy elolvastam, láttam, hogy ez nem az a kimondott sztár-sztárral szerelmi történet, hanem egy kicsit hétköznapibb, úgyhogy nagyon tetszik! Komolyan!
    Tetszik, ahogy Robot leírtad: nőcsábász, kalandjairól elhíresült agglegény. :) Kíváncsi vagyok, mi fog ebből kisülni.
    Nagyon várom a folytatást!
    Jó írást!
    Szia! :)

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Szimpatikus a történet, alapjában véve RobSten fanatikus vagyok és így, hogy Robert korántsem jófiú, még inkább megtetszett, ilyet még nem olvastam, ez jó, egyedi történet, egyedi író.

    Örülök, hogy nem Robert vagy Kristen szemszögéből volt az első fejezet, én igazság szerint mindig is szerettem az ilyesfajta műveket, kíváncsivá tettél, még egy rendszeres olvasó!
    Csak így tovább, ügyes vagy!

    U.I.: Egy cserében benne lennél? {cb-egy.blogspot.com}

    Candee Brandon

    VálaszTörlés
  3. szió.

    Eddig nagyon tetszik a történet, már várom a folytatást, és persze sok sikert és olvasót a blogodhoz.

    Természetesen benne vagyok a cserében. Mindjárt ki is teszlek :)

    Szióka :)
    Anyíta

    VálaszTörlés